SZERELEM
(Szűcs István)
Egyszer csak itt volt délután.
Nem is kopogtat, csak bejött.
Én álltam bénán, tétován,
tudtam, hogy hozzám költözött.
Kezdetben jó is volt vele.
kicsit bolondos .Megkíván
minden, amit csak lát szeme.
Bizony, mohócska volt talán.
Jól tudja : megvagyok neki.
Feladtam érte önmagam,
és ő ezt roppant élvezi,
hogy ellenállnom céltalan.
Tetszik neki, hogy lázban ég
ha ránézek a két szemem.
Eszében sincs eloltsa még
mit fellobbantott, jó tüzem.
Hadd főjek csak saját levemben.
Kétségemen majd jót kacag.
Otthonra lelt bolond szívemben,
És eldöntötte, itt marad.
(2011-05-20)