Magyari Barna:
Névnapodra
Csillának
Citeráz eremben a csoda
Simogatásod szedem sorba
Idillfényed tollamat fogja
Lelkedben lelkemben egy dal van
Lángol a szerelmi dallam
Ajkad ajkamra rímel mindig
Bőröd virága nekem nyílik
Olvadni kezdek mosolyodnál
Lángod egyedül több a sokknál
Démoni csókod üzen felém
Otthont teremt az ábránd helyén
Görögtüzet rak tündöklésed
Női léted naponta éget
Ének csillog ha lépted méred
Végtelenbe visz létezésed
Naptojással készítem tésztánk
A kalácsból a kozmosz néz ránk
Piros haza szívem közepén
Ott szoktunk száguldni te meg én
Tollamból zúdul ránk a mennyfény