és volt, hogy kabátban arattak
Írta: bozoeva Dátum: Augusztus 04 2011 12:02:07
V
per pillanat, ha kinézek az ilyenkor
esedékes"nyárra néző ablakomon", amit látok
mindössze egy renitens zöld-őszre emlékeztet:
a nem szűnő eső, a redőnyt cimbalomnak tekintő
Teljes hír
tudom minden viszonylagos, de ez ellen
az ősz-imitátor nyár ellen - tiltakozik a szervezetem
nemcsak az időskor, kontra kettős-front
örökös jelenléte zavar; attól sem rettegek,
hogy egy soron kívüli Jégkor lopakodott közénk -
valahogy egyszerűn a nyár szó hallatán,
már savanyú a szám
per pillanat, ha kinézek az ilyenkor
esedékes"nyárra néző ablakomon", amit látok
mindössze egy renitens zöld-őszre emlékeztet:
a nem szűnő eső, a redőnyt cimbalomnak tekintő
viharos szél- amelyik alvót riaszt, vitorlásokat borít
... nyarukat boldognak álmodó turistákat szomorít
(le kell szögezzem
ez az idő nyaralni, még itthon sem enged)
kiver a víz! - ahogy szaletlink ölelő
karjaiban a hűvöstől nyílásukat dél-tájt is erőltető
hajnalkáimra, gyötrött muskátlijaimra
levert gyümölcsű fáinkra
meredek, miközben kezem forró
teáscsészémmel
melengetem
titokban reménykedek, hogy tőlünk keletebbre
és jócskán délebbre, egy magyar gyerek
jól érzi magát a napsütötte
tengerparton
Ui.: Anyám meséi igazolódni látszanak