Nyár van, a Nap melegen süt,
legelőszélén magányos fa,
félig lombja veszett,áll a tűző napon,
üszkös ágai,mint egy szikár őrszem.
Nyár van,a Nap heve nem enyhül,
elmúlik minden,új erdők,fák nőnek,
nekem már csak ez a fa maradt,
ez a lomja veszett,még is ez a legszebb.