Az álmok tengerén hajózom,
vitorlámban csodák szele kapaszkodik,
repít hullámok lovasaként,
sebzett lelked ereje megigéz,
fognám kezed segítenélek fel,
mert dagad az én vitorlám,
s hajómon jut számodra is hely.
Repülnék hab fehér tarajokon,
mit mérges hullám okoz,
mit az élet kelt,
s egyenesíteném ki neked,
hegyét völgyét,
csak a bút felejtsd.
Gyere, gyere szárnyalj velem,
álmaim hullámin,
repülj tova boldogság fénye felé,
s taszításom nem hullámsírba terel,
hanem reptet s felemel.
Sós víz nem mossa arcod,
azt a gyönyörűt mi mindig mosolyt hordoz,
édes lesz számodra vízpermet,
csak gyere velem,álmaim tengerén.
Csillogó szemed felejt majd bút,
mikor meglátod vásznamban,
kapaszkodó boldog háborút.