Örökre megcsalatva
Írta: cookie001 Dátum: December 05 2007 15:46:40

---

T

Úgy szállt ránk a szó,
mint súlyos, fekete madár.

---

Teljes hír

---

Úgy szállt ránk a szó,
mint súlyos, fekete madár.
Szívünkre telepedett,
s nem mozdult.
Várt egy kicsit,
hogy belénk vájja
hegyes karmait,
hogy sebét örökre
magunkon hordjuk.
...Aztán elrepült.
Meglopott az átkozott!
Elvitt valamit,
valami fontosat,
s helyén a megnyílt test,
az izzó szégyen,
s a lüktet? fájdalom maradt.
Így feküdtünk...
Én megsebezve,Te megcsalatva.
S a sötétség finom leplébe bújva,
elvágyódtunk egymástól újra,
de csak reményeink válhattak köddé...
Ó,én sötét madaram,
ne gyere többé!


(Ez volt az els? versem,kb. 20 éve írtam.)