Mosolyod akár a bársony,
rám borul majd egy fényes éjszakán...
Fáj a csók, fáj a vágy!
Porrá hullott az ifjúság,
hervadt virág.
A hangod dallama álmom,
muzsikál ma is holdas éjszakán...
Messze száll, vissza jár.
Egykor perzselő szenvedély,
sötét ma már az éj.
Lágy hajad fekete selyme
gyászlepel emlékek koporsóján,
Sír a vád, néma szád.
Nélküled múlt el az ifjúság,
halott lett a világ..
Mosolyod álmomban látom