Magyari Barna:
Felhőkkel ketyeg az ég
Csillának
lágy felhőkkel ketyeg az ég
blúzodon átüt a tegnap
bárhogy szoroz be az óhaj
szívemben mindig egy vagy
ereimben fut az élet
vértalpfákon génsíneken
csípődhöz forraszt az ábránd
a hév hőkézzel int nekem
megoldva gombod s gondodat
számban a bőröd krémes íz
sejtek s szavak sakktábláján
a test a lélekkel remiz
szenvedélyünk kereke most
a nyál abroncsával forog
s ahogy csókolózunk célba
érnek versemben a sorok