NAGY DOMOKOS IMRE
SZEMBENÉZVE MAGAMMAL
Régebben vicceket találtam ki,
és jókat nevettem sokmindenen,
ma meg visszahúzódom csöndesen,
hogy ne zavarjon senki.
Valaha kedélyesen beszélgettem,
ma nem tudok mit mondani sokszor,
legszívesebben elbújnék olykor,
hogy elrejtsem a lelkem.
Olyan jó lenne magam elhagynom,
és nem is törődni már semmivel,
de én nem mehetek még innen el,
mert van még feladatom
Kik életének létrejöttében
szereped volt, érettük te felelsz,
és feloldozást soha nem is lelsz,
ha elhagyod a szükségben.
Bárhogyan is érzed most magadat,
ezt a feladatot te vállaltad.
(Budapest-Sasad, 2011. augusztus 18-19.)