Karonfogva Gulácsyval
Írta: rapista Dátum: Augusztus 25 2011 19:49:20
MM
magánylugas tüskeágai elvadultak
halvány emlékezet-szirmú kis virágai
kihullanak mintha álomból kelnél
Teljes hír
Radnai István:
KARONFOGVA GULÁCSYVAL
magánylugas tüskeágai elvadultak
halvány emlékezet-szirmú kis virágai
kihullanak mintha álomból kelnél
nehéz tagokkal s a fej üresen kong
valahol a nyakadon talán s reménykedsz
telefon harsan a remény fennakad
azt álmodod amit szeretnél
vagy azt szeretnéd amit tálcán
terít eléd az álom kávés csésze
billen reszketve emeled a szádhoz
s a ma a tegnap helyére pályázik
múlttá avasodik a jelen még illatozik
amikor a remény elutazott
s a végállomás boltozatáról
leszórnak piszkukkal a lármás galambok
sínek egymás mellé fektetett halottak
egy ismeretlen ország lármás fekete
alakjai járnak fel s alá s megiramodnak
amikor megjelensz alattad lépcső
már nem tudom hol vagyok és
hol vagy szétnyílik a rés-kráter
s kitölti a föld méhe forró csókjaival
melyek feledtetik önmagadat
a vágányok közötti távolságban
az emléktetemek oda-vissza
gördülnek fújtatnak kattognak
s mindez a koponyádban
*
hercegnők kik az alvilágban jártok
s megszólítani nem szabad
csak csontjaitokat adja csontjaimnak
a föld a falánk talaj illúziók
akik velem egyszer visszatértek
ha a lugas ismét kivirágzik
*