Nyári erdő
Írta: amerin Dátum: Augusztus 30 2011 21:39:13
V
Erdő mélyén nő az őzlábgomba,
gazdag a rét most virágokban.
Madárka szökken a magas fákon,
mókus ugrál az egyik ágon.
Teljes hír
Erdő mélyén nő az őzlábgomba,
gazdag a rét most virágokban.
Madárka szökken a magas fákon,
mókus ugrál az egyik ágon.
Tücsök zenél a hegedűjén,
őzgida ugrál anyjával üdén.
Méhecskék szállnak virágról-virágra,
csendben a susog a szél muzsikája.
Áttör a napsugár a lombkoronákon,
patak csörgedez öreg sziklákon.
Hűs, tiszta vize visszaveri a fényt,
szomját oltja itt sok erdei lény.
Döngicsél ezernyi bogár, az avar mozog,
hangyaraj serénykedik, sok a dolog.
Szöcske ugrál, élvezi a nyarat,
jut bőven ilyenkor neki is falat.
Szivárvány öleli át a tájat,
gyűrűbe foglalja az erdei fákat.
Csend, nyugalom végestelen-végig,
madarak szállnak egészen az égig.
Vaddisznó csorda érkezik a rétre,
pillangó telepszik az egyik fejére.
Mókásak, ahogy viháncolnak,
a margaréták velük táncolnak.
Az állatok odvukba lassan hazatérnek,
a baglyok ébredeznek, közeleg az éjjel.
Vadászok indulnak zsákmányért halkan,
horkant egy utolsót az öreg vadkan.
Csillagok őrzik az erdő álmát,
Szent János gyújt éjszakai lámpást.
Tücsök húz altatót az erdei népnek,
békésen szuszognak az ezüst Holdfényben.