Már nem csak...
Írta: June Dátum: Szeptember 08 2011 06:57:29
MM
Nézem, felhőszemüveget vesz fel a Nap,
ágtestű lomboknak húzza a szél,
olyan vetetlen-szép ez a kora-ősz
Teljes hír
Nézem, felhőszemüveget vesz fel a Nap,
ágtestű lomboknak húzza a szél,
olyan vetetlen-szép ez a kora-ősz
sejtelem. Szememre látlak, sorspartom vagy,
lehasadt rólam a magány-zord tél,
már nem csak egy félelempókhálón szőtt
zsákmány vagyok, puszta muszáj-átmenet,
mit a természet évszakoknak teremtett.
Már nem csak fényben átfutó árnyék vagyok,
szürke esőgúnya viharok vállán,
léted átölelt, érzem, a fáj csendje
hámlik éjemről, múlt-börtönzött lelkemet
óvón simítod álomba sóhajkaron.
Virágba hajtok tiszta bizalmad szárán,
már nem csak kétség-suta mozdulat vagyok,
hiány-úton sokat járt, viseltes cipő,
kezedben kezemmel ünnepi saru
lettem. Ma szín-mosolygó nekem is az alkony,
pedig nemrég minden örömet kinőtt,
de általad újra lobogni tanul.