Csak egy örök tánc volt életem,
Ritmusba tört zörejek halmaza,
Mikor még kamasz voltam én,
Vérpezsdítőn szólt a lambada!
Sirályok szambáztak az égen,
Latin ritmust hordott a szél,
Szívemben ott csörgedezett,
Akkor az igazi tengernyi vér!
Pálmafák hajoltak a földig
A hold mosolytáncot lejtett,
S egy meseszép mozdulattal,
Csillagok örök szívébe rejtett.
Csillagok hamvas táncával
Megmozdult az én világom,
S kezemben pedig ott nyílott
Az én csodaszép arany virágom.
Kezemben volt, s nékem énekelt
Szívritmus dallamok örök hajnalán,
Nekem meg csak hullottak könnyeim,
Mikor láttam életem legszebb angyalát!
Csak egy örök tánc volt életem
Ritmusba tört zörejek halmaza,
Melyben egykor én is úgy éreztem,
Itt szabadságomnak igazi hajnala!
Most tengerek partján üldögélek
Szirtek magányos táncát kémlelem,
S várom, hogy megfoghassam kezed,
De vétkeim miatt, én Uram nem lehet!
Örök szívnek hangján szólsz,
Nyújtsd ide pásztor két kezed,
A te bűnöd bocsánatot nyert,
Most pedig hamar jöjj velem!
Egykor örök tánc volt az életem,
Ma pedig végtelen nagy utazás,
Melyben az árva gyermekek könnye,
Nékem a legeslegszebb angyali útitárs!