Caspar David Friedrich: Fák alkonyatkor című festménye nyomán
Írta: June Dátum: Szeptember 10 2011 20:07:31
V
Füst-ezüstben fakul a délest ege,
év-kérgezte fák teste csupa kacs,
alkonyatkor szomjún kúsznak a fentbe,
de tűnt lett a bíborkulacsú Nap.
Teljes hír
Füst-ezüstben fakul a délest ege,
év-kérgezte fák teste csupa kacs,
alkonyatkor szomjún kúsznak a fentbe,
de tűnt lett a bíborkulacsú Nap.
Parazsa nem hunyorog most színeket,
narancs-kalapot nem dob a csendnek,
még törtfényű kezekkel sem integet,
nem repked, csak egy szürkeség lepke.
Gally-ingük szálain átfúj a szél,
gyér vásznú zöldjükbe hűvöset markol,
előhangon ír sanzont távoli tél.
Árny-fekete csuhájuk magányballon,
hajlongó sírásukra ébred az éj,
tavaszuk tán már sosem ölthet arcot.