a tegnapok sóhaja
Írta: narnia Dátum: Szeptember 14 2011 07:21:28
MM
ma mindenből előkúszott
hajnalban már párnám csücskéből omlott rám a tegnapok sóhaja
s amint kifőtt kávémat csészébe önteném,
látom
ott pihen a szélén
Teljes hír

ma mindenből előkúszott

hajnalban már párnám csücskéből omlott rám a tegnapok sóhaja

s amint kifőtt kávémat csészébe önteném,

látom

ott pihen a szélén

ajkamhoz érni nem hagytam én

még el is mostam

szünne tán a "még"

de fésűm kibontotta

mint gubancos lélegzetet

s már odakúszott

s a tükörből nevetett

Utállak! Hagyj!

üvöltöttem reá

de csak tűrte, s kitartott némán

rácsaptam volna a fürdő ajtaját

de addigra már karomra kúszott

órám számlapjára sóhajtva a seholt

s velem jött a napba

bár nem láttam

- osont -

de amint zsebre dugtam kezem

ujjaim közé szorult

s mint folyondár a kerti évelőt

tartott s szívta ki belőlem az erőt

este lett

s bíztam benne - elhagy talán

kihull belőlem

vagy én őbelőle tán

de előkúszott újra csak

s otthonillatú vacsorának álcázta magát

nem .... nem eszem

Tudom... csak megárt.

koplalok inkább

beálltam hát a zuhany alá

s ő

éjfélig áztatta rám, a vízcseppekre vetett lélegzetnyi talánt

Elég!

hogya csak itt kuszol szótalan

s én elmeséllek

únos untalan

elég

húztam ki a dugót

Vége van!

s néztem párás szemmel a lefolyót

- szótalan -

/2009. nov. 4. /