Kagylóban édes gyöngyszemet találtam,
tengerparti sétáimon ráleltem,
ott ragyogott a homokban magában
haza vittem, simogattam, szerettem.
Mint egy gyémánt úgy ragyogott lelkemben,
kicsi gyöngyszem, ne gurulj el, maradj itt
ne mondd, hogy a tenger vize kell neked,
Jer' közelebb, súgok neked valamit
Megsúgom, hogy élned kell az életed,
maradj itt, mert vállalnod kell önmagad,
kicsi gyöngyszem vigyázok rád, féltelek.
Hallasd hangod, hadd halljam a szavakat!
Amikor már nem kell téged féltenem,
elengedlek, nem kellenek nagy szavak.