CXI. szonett
Írta: LouisdelaCruise Dátum: December 12 2007 05:52:38
T
A kép, mi tárul, oly kedves énnékem,
Testedet, vonagló sell?ként látom;
Teljes hír
Sell?
A kép, mi tárul, oly kedves énnékem,
Testedet, vonagló sell?ként látom;
Csobogó pataknak, friss-h?s vizében,
Mely, mint az nagyon-régi, régi álmom!
Oly rég, mi engem patakpartra vetett,
Álmodni, s pihentetni, fáradt lelkem;
Varázslott múltat, órákat, perceket,
S végre, magam szívét, nyugtatni veled!
A szívemet, mi bú, s fájdalom gyötör,
Mit éget, szúrva, darázs-fullánk-mérge,
S bénítja szánalom, s nem a Szép-gyönyör
Emeli fel a megtisztult kék-égre!
S ha így is lenne, álmodnék szépeket,
Míg ha tehetném, sosem ébrednék fel!
20070725
Louis De La Cruise
Minden jog fenntartva!