Kövekkel harcolva...
Írta: amnesia Dátum: Szeptember 29 2011 07:43:56
V
Csendben lehulló,
köveken koppanó ...
mind, mennyire szépek!
Teljes hír
Kövekkel harcolva...
Csendben lehulló,
köveken koppanó ...
mind, mennyire szépek!
Mint az a nyári alkony,
mikor ott lent a parton
lángra lobbant a remény.
Még szívemben zenél
az édes dal-
de a fal,
mit közben épít az idő
csak nő...
s bár körmömmel tépem a falat
a rideg akarat
újabb sort emel rá megint,
majd tétován odaint:
várjak még!
Még várom, hogy
bontsa a köveket egy szó...
mielőtt befedi a hó
a nyári éjszakát.
Nyárnak halk szavát
még hallom...
mikor ott lent a parton
emlékét keresem.
Tehetem
mert el még nem köszönt
mégis könny szökött
szemembe...
csak időt kért, -bízom remegve
a kimondott szóban
az egyetlen ambícióban
mi nyarat fest a télbe...