Kábán simogatlak
Írta: colozo Dátum: Október 05 2011 13:16:15
Gy
A bőröd alá törik a napsugarak tűje
kábán simogatlak azért, hogy e hő
már engem is felmelegítve - kerekítse
szép arcod örömvonalát,
Teljes hír
Mit félelem árnya kiűzni se tudna
emlékek alatt sajog és lever, mint
diót a bolond, nagyon érzem, ha múltba
tekintek, élc alatt lelem megint, s
megkarcol a bánat, előtörő emlék
szenvedem a szürke nyomát - ha legyűr míg
nem békül az elme, elöntve lebeg még
mi fáj, s kaparássza a torkom a gyík.
Meséljek a félelem igazi illatáról,
vagy öntsem erőtlen agyagkatonákba?
Hűséged mesélem el örömmel, - bárhol.
Elmondani persze nehéz, de szavakba
kívánkozik újra meg újra szerény
személyed erénye, ezért szeret így
a szívem aránytalan érzelemmel és
zeng éneket akár a vidám patakvíz.
A bőröd alá törik a napsugarak tűje
kábán simogatlak azért, hogy e hő
már engem is felmelegítve - kerekítse
szép arcod örömvonalát, remegő
szavakban a lelkem elolvad erődért
s küzd intelligensen a csókok alatt
hisz szép szemed izzik akár a nagy ég
kéksége kigyullad mint szalma alant