Rémes ramek megbokrosodva
Írta: rapista Dátum: Október 06 2011 07:07:21
MM
de legalább látod karvaly arcán félmosoly
a gúny s fensőbbség ha leveted
kopott gúnyád s a lelkedig meztelen
odakint tejben ül az őszi kert nem oszol
Teljes hír
Radnai István:
RÉMES RÍMEK MEGBOKROSODVA
amikor a hatalom tükrével szemben állsz
és vállad felett bámul rád mint spicli
nem kell semmilyen ajtót kinyitni
hőkamerával néz a falakon lesve át
de legalább látod karvaly arcán félmosoly
a gúny s fensőbbség ha leveted
kopott gúnyád s a lelkedig meztelen
odakint tejben ül az őszi kert nem oszol
s akkor kézzel és késsel szelve a homályt
valami bizonytalanul bizsereg
a légvezetéken szikrát illeget
végrehajtanak s szobád helyett nomád
leszel a távoli bank részvétlen eladott
s az országos hiány a költségvetés
a zsíros lapokat osztó kártyavetés
számok békái s fenekük alatt maradok
jövőnyi perspektíva a kilátót bakó
ácsolja puha kalapban névtelen
s arctalan számolni képtelen
agg és csecsemő adós országlakó
beleléptél és elcsúszol rajta euró
világbank opec-olaj és fejlett
ország lettél amiről nem is sejted
hogy sejted gerinced véred gazdája unió
az ördög ül a luxusautó mélygarázsban
fölötte foncsor üvegpalota a tükör
amihez visszatérsz szűkül és szűköl
a lelkiismeret s leszel mi vagy ártatlanul garázda
nem fizetsz mert nincs nem tiéd örökség
s agyadban a kincs gazdája személytelen
egy gépesített hálózat konkolyt terem
s a legkisebb csecsszopó túlnépesedett közellenség
már a kezed sem kell kocsimosó s viasz
minden automata a telefon sem kapcsol
kikérdez elzár illetékest ez a villanypásztor
a bíró dönt s fejedre árver a kalapács-vigasz
elvesztetted a lakcímkártyát barátom
oktalanul okmánytalan vagy és hajléktalan
általános arctalan emberszabású ős etalon
nincs aki levegye e század maga az átok
*
hercegem a távoli űri isten
már olümposzunk sincsen
jeges néptelen szikla
az embertelenné válás titka
hercegem ez az új pénzes vallás
éppoly dohos penészes hallás-
károsult s nem mondja bÍzzál
küzdve fogyassz és bízva hízzál
hercegem akár az isten te is lomha
a közöst akár a napot mohón lopja
ni csak egy ember véres csupán a torka
gumibottal pajzzsal megindul ellened a horda
neki egy szelettel megint nagyobb a torta