Lezárt utak...
Írta: colozo Dátum: Október 08 2011 21:22:08
V
Várt dolgok alá kerül, mint csodalény fönn;
kőárnyak előtt rezegő feledés.
Restségek alaptalan izgalma nyakékes könny,
párnámba bevarrt maradékkeverés.
Teljes hír
Lezárt utak uncsi legénye vagyok ma,
lábszáram székre lecsapva pihen.
Belöktek a csókok a konyhasarokba
holt vágyak után a szemétbe leviszem
Várt dolgok alá kerül, mint csodalény fönn;
kőárnyak előtt rezegő feledés.
Restségek alaptalan izgalma nyakékes könny,
párnámba bevarrt maradékkeverés.
Könnyű vagyok, árnyakat űzni tudó test,
és vágtatok éveken át, repülők,
mint lélek a lélek után, keresem szent
fenséged alaktalan érzelem. Hölgy
magánya erószi erőmet, időmet,
nem bírom a bút egyedül, viselem őt
inkább, olyan kellemes ő, mert cipőmet
a sutba dobálja, nem enged el, sőt
festünk közösen, szeret énvelem élni.
Tán mindig az enyém akartam,
s nem tudtam az Ő igazát soha nézni.
Mily keskeny a lélek alakja, ruhátlan.
Bírája se voltam, azért szeretem csak,
hogy bája mögé könyökölve örökké
kedvemre öleljem. Ki zárt be, nem mondjam?
Most kulcsot keresni megyek, oké?