NAGY DOMOKOS IMRE
MIVEL
Mivel van miből, élünk napról napra,
sőt még holnap is lesz – no de azután?
Nem is gondolunk végső diadalra,
sötét alagút már a „holnapután”.
Mégis élni kell, hisz ezért születtünk,
létezni egymásért, ha nem, széthullna.
Mert ha nem marad más, csak az emlékünk,
ne a rossz szálljon át utódainkra.
(Esztergom, 2007. március 24.)