Könnyb?l k?sziklát
Írta: marica Dátum: December 14 2007 13:23:44
A széthullott lelket, porból összerakni.
Hulló könnyekb?l, k?sziklát faragni!
H
Teljes hír
Könnyb?l k?sziklát
Már látom a jöv?t, ami nincs,
A semmibe révedek megint.
Bár el?re nézek, rám törnek: érzelmek,
El?ttem áll a múlt, a fájdalom, a temérdek.
Már látom a jöv?t, érzem a felel?séget,
Titkon még remény az élet,
A semmit?l valamit kérek.
Ilyen a fáradt, meggyötört lélek.
Csak adni és adni.
Lyukas kosárba örömöt rakni.
A széthullott lelket, porból összerakni.
Hulló könnyekb?l, k?sziklát faragni!
Már látom a jöv?t, a múltból feltör?t.
Könnyekb?l, porból építem, a régi büszke n?t.
A gyermeket, az anyát, a szeret?t.
A gondoskodót, a nevet?t.
Istenem, adj er?t, hogy vállaljam a jöv?t.
Ne dühb?l döngessem a felh?t,
Ne lássam rútnak ismét a napot, a felkel?t.
Istenem! Kérlek, adj er?t!
2005. 06. 12.
Átirat 2007-12-14
Nincs Jöv?, látom már,
A semmibe révedek, a jelen fáj,
S ahogy nézek el?re, rám tör,
Belém szúr, a múltból a t?r.
Cseppen a résen a vér, ég
Bennem, éled új felel?sség,
Benne lángol a remény,
Magamnak súgom: kérj!
És a semmit?l kérek.
Ilyen a fáradt.meggyötört lélek.
Midig csak adni örömöt,
Mely a lyukas kosárból kipörög,
Közben széthull a lélek a porba,
Meg köt a könnyel, mint k?szikla.
Faragni bel?le új jöv?t.
A régi büszke n?t,
A gyermeket,
Az anyát
A szeret?t,
A gondoskodót,
A nevet?t,
A régi
?t.
Istenem!
Adj er?t!
R?t felh? oszolj!
Mi dühömt?l dörgött.
Ragyogj fényl? nap! Istenem!
Ne lássam a rútat, azt már ismerem.
Megjegyzés. Megkíséreltem: át írni ez a régi versemet, amennyire lehetett iküszöbölni a ragrímeket. Édekelne a véleményetek. a kett?közötti külömbségr?l.