Visszatérsz e hozzám?
Írta: Gyorgyi 53 Dátum: Október 12 2011 19:50:07
H
Ahogy az ég siratja a búcsúzó nyarat,
s a szél süvöltve tépi a reszkető ágakat,
úgy siratlak én is kedvesem,
Teljes hír
A nyárvégi
langyos este már csak emlék,
pedig karjaidban tovább szenderegnék,
de az ősz kemény, mocskos karma,
hátamat megragadva, kegyetlenül marja.
Hiába köpi képembe hideg nedvét,
csak szaladok,
hisz érted a világ végére is elmennék,
de amott még
felém kacsingat fáradtan a nap,
nyomában az égre festett szivárvány szalad.
Ahogy az ég siratja a búcsúzó nyarat,
s a szél süvöltve tépi a reszkető ágakat,
úgy siratlak én is kedvesem,
s reszketek,
hogy véget ne érjen ez a szerelem.
Csendes a táj,
csak pár levél zizeg a fán,
még tartja magát, viszi hírét a nyárnak,
majd lassan alászállva,
búcsút intenek a megfáradt világnak.
Fonnyadt levelek hevernek szerte-szét,
a vén diófa is ledobta már gyermekét,
üresen tátong megannyi fecskefészek,
vajon tavasszal mind visszatérnek?
Visszatérsz e hozzám, ha jön a szép kikelet,
elfeledjük tán a rosszat,
ha a jégvirágok búcsút intenek?
Jönnek e ránk még boldog nyári esték,
mielőtt arcunkról végleg le nem kopik a festék.
Ölelsz e még újra, mint azon a napon,
amikor karodba sodort egy nyár végi alkony?
A tó tükrében látom e még mosolygós arcodat,
mielőtt a halál végleg magával ragad?
Mondd, látlak e még?