Napimádó vers
Írta: Gyorgyi 53 Dátum: Október 18 2011 22:46:29
Gy
Még borzong bőröm, kezedről ábrándozik;
Hátha a friss szélben körülölel, mint mindig.
Féltem a szelektől emlékét jól simogató
tegnapoknak, és becézem, mert ébren tartó
Teljes hír
Még pirkad az emlékezet a mában
de, mint a nap sétálgat a délutánban
Hagyom az eget, mint az órát a késő
lappangó, és vágyam mégis felébredő.
Még borzong bőröm, kezedről ábrándozik;
Hátha a friss szélben körülölel, mint mindig.
Féltem a szelektől emlékét jól simogató
tegnapoknak, és becézem, mert ébren tartó
Még lebeg fölöttem a felhők fátyla
milyen jó lenne, ha szemed fehérben látna..
Valahol egy ablak fénylik a messzeségben
s én azt hittem, a nap ragyog fel értem.