Szerdai remény szavak
Írta: tenger Dátum: Október 19 2011 16:01:24
V
Hol éjszakák csendje szakad rám,
Hol elrejtőzve keresem a hajnalt,
Mindig ott talál rám ő az igazi,
Mindent megbocsátó, érző angyal.
Teljes hír
Hol Ég, és Föld ölelkezik
Hol egybe forrnak a szavak,
Ott a szeretetnek igaz tengere,
Melybe sok folyónak szíve szakad!
Hol édes könnyed révbe ér,
Hol arcodon mosoly fakad,
Az én szívem is ott dobog,
S írja ütemével, légy szabad!
Hol éjszakák csendje szakad rám,
Hol elrejtőzve keresem a hajnalt,
Mindig ott talál rám ő az igazi,
Mindent megbocsátó, érző angyal.
Megfáradt kezemet nyújtom felé,
S engedem, hogy meglássa arcom,
Melyen ott van az, az örök üzenet,
Én nem adom fel könnyen a harcot!
Szívemben, örök Reménynek hangja,
Lelkemben millió-egy csillagnak fénye,
Mely már, nem önző –létem akaratát keresi
Annak a korszaknak, immáron örökre vége!
Szíveknek hangja, most én vagyok,
Én vagyok, aki a könnyeidre válaszol,
S én vagyok, ki mindig megfogja kezed,
Ha a boldogtalanság földje felé távozol.
Magányos hegyednek sziklája leszek,
Bánatfolyódnak legszebb örök gyöngye,
Ki a szívnek legszebb hajnalán jött
Megáldott anyai szóval e szent földre!