Szobor
Írta: placebo Dátum: Október 21 2011 05:42:53
MM
Őszről dalolnak a lombok már felettem
Ahogy itt állok márványba feledten
S a sok levél, mint tarka hó
Borít el egészen.
Teljes hír
Őszről dalolnak a lombok már felettem
Ahogy itt állok márványba feledten
S a sok levél, mint tarka hó
Borít el egészen.
De hiába mar belém, hogy
Magába emésszen,
Márvány bőröm alatt,még izzik a múlt
S én büszkén állok, bár fölém borult
A kavicsgörgető, kőbe zárt idő.
Dalolok én is, csak a hangom egyre halkabb
Márvány torkomban elhaló a dallam
Ahogy rám köszön
Fagyszemmel nevetve
A tél.
D tudom véget ér fehér uralma,
S elillan fölülem szorító hatalma
Ha pacsirta szól ' target='_blank'>Link