C. F. Meyer: Bőség
Írta: haaszi Dátum: Október 22 2011 17:23:37
V
Az elég nem elég! Az ősz ünneppé vált,
gyümölcsök terhétől roskadozik az ág!
Mélyre hajolva suttogja panaszát,
s az almák hangja tompa puffanás.
Teljes hír
BŐSÉG
Az elég az nem elég! Megdicsőült [ünnepi lett]
Az ősz! Nem ág, amelyről hiányzik a gyümölcs!
Mélyre hajlik, néhány panaszkodik is gazdagságtól [terhe miatt],
Az alma esik a földre, tompa hangon [tompa a hangja].
Az elég az nem elég! Ez a nevetnek a levelek!
A lédús [érett] őszibarack int a szájával!
A részeg darazsak zümmögnek körben [köröskörül]
"Az elég még nem elég!" a szőlő körül [a szőlőben].
Az elég az nem elég! Teljes huzattal [lendülettel]
Szellem született [? lett? szellemé változott] a költő [a költői szellem] kortyol az örömből [kortyol örömmel],
A szív, akkor is szüksége van a bőség,
Elég nem elég, és sohasem elég!
(NDI nyersfordítása)
C. F. Meyer: Bőség
Az elég nem elég! Az ősz ünneppé vált,
gyümölcsök terhétől roskadozik az ág!
Mélyre hajolva suttogja panaszát,
s az almák hangja tompa puffanás.
Az elég nem elég! Nevet a sok levél!
A zamatos őszibarack szaftossá ér!
S részegen döng körül sok darázs, méh
egy szőlőskertben:” Az elég nem elég!”
Az elég nem elég! Csiszolja szellemét
versének a költő, hörpinti örömét,
a szívnek is kell, oly fontos a bőség,
sohasem elég, többé már nem elég!