Soha
Írta: nevezetlen Dátum: Október 28 2011 21:20:08

---

V

Hogyha zokogsz szirom-könnyet
lesimítom arcodról,
és ringó ajakkal csókolom
a szikrát le a parázsról,

---

Teljes hír

---

Hogyha zokogsz szirom-könnyet
lesimítom arcodról,
és ringó ajakkal csókolom
a szikrát le a parázsról,
mi esti csöndben messze rebben,
és füst rezignál közöttünk,
kétszer hal meg minden szellem;
nem látsz vizet előttünk.

Érzem, reszket két kezed,
míg kapkodsz a világ után.
Nézlek némán, mozdulatlan;
csekély vagyok én csupán.
Nyúlnék feléd, de nem tudok:
magam magam gátolom,
ha rózsabogár zümmög nekem,
jégszemekkel bámulom.

Pipacsréten árnyat várok,
kergetem a rőt havat,
önfeledten játszom nyáron,
de fáj, hogy felém nincs szavad.
Tűz mámora, zsongó dala
ereinkben vért kavar,
ám lelked tükre kemény páncél,
s az enyém zúgó zűrzavar.

Nem sírnál te szirom-könnyet.
Sem igazit. Sem soha.
Nem hiszem, hogy lenne benned,
mi virágot nyílana.
Csak bénán búgó, bódult remény
épít fészket arcodon,
de én esküszöm, hogy ajkaimmal
sosem végzem ajkadon.