A novemberi Nap
Írta: lnpeters Dátum: November 06 2011 05:04:03
H
Hullik a fűre a sárga levél, dagonyázik a szellő;
Ősz derekán az idő szép, kegyes, ünnepies.
Teljes hír
Hullik a fűre a sárga levél, dagonyázik a szellő;
Ősz derekán az idő szép, kegyes, ünnepies.
———
Nyájas öreg Nap néz le a szürke novemberi égből;
Arcán bölcsesség, s vágyteli ősz mosolyog.
——–
Része az évnek, a Létnek a késő ősz, meg a búcsú;
Nem jön az inferno, most csak a tél közeleg.
——–
Hibbant jóslat a végét jelzi jövőre a kerge világnak;
Vénasszonyfecsegés nem hoz a Földre halált.
———-
Nem maja próféták tudják, hogy hol jön a vége;
Bűnt a jelen követ el, múltunk nem felelős.
——–
Nyájas, vén Nap a sajgó, szürke novemberi égen;
Érti az emberi szót, és bölcsen mosolyog.
———
Nem sors, Önmaga szabja, az Élet az isteni törvényt;
Öntörvényű a lét, ám a Tudat: felelős.
——–
Látott már a Nap éppen elég sok hősi halottat;
Sóhajtása talán tétova napkitörés.
——–
Élő emberek építik fel a földi jövendőt;
Szépség napsugarát munka teremti elő.
———
Szürke november bölcs vén Napja a távoli égen;
Vén sugarának örül kései szép szerelem.
———-
Látja a megtört, kósza jelennek tétova népét;
Poshadt tengereket, pénz-leigázta valót.
——–
Minden anyag elenyészik a Földön: s röppen a Lélek;
S tán a halál kútján Élethez vezet út.
———
Nyájas, öreg, szép Napja november tiszta egének;
Felhőcsorda topog, s zúg a novemberi szél.
———
Bölcső rejti a még tehetetlen, vézna Jövendőt;
S vén Nap aranysugarát élvezi még a Jelen.