Bizakodó
Írta: lambrozett Dátum: November 08 2011 18:35:55
V
Ha tényleg ott a fény az alagutak végén,
akkor nekem innen ki kell találnom.
Míg el nem üt a vonat.
Teljes hír
Olyan időszakom élem, melyben találom
a nyugalmam, bár választ arra nem
adhatok, hogy miből fakadóan nincs
törekvésem áttörni a leülepedett
gond-nyalábok egymásra sokszor
keresztbe fektetett nyűg-hasábjait.
Komótosan teszem homlokomra kezem,
tekintetem ábrándosan újból hátam
mögé vetem, lábammal megindulok
arrafelé, hol tükröződnek még értékek
és évek, sajnálom talán a hátra-arcot
és kérek még néhány tucat jólsikerült
napot, vagy merészen súgnám, hogy évet
is, ha szabad - s (akkor) kibillentem
meggyötört testem ebből az állóvízből,
kiúszom menten.
Hisz...keresem én a partot és figyelem
repesően boldog gyermek-arccal
a naplementét, fakulatlan bájjal
öntözgetem megboldogult ifjú-lelkem
korosodó testembe plántált mostani
villanásait, hátha ismét nyílni fognak.
Ha tényleg ott a fény az alagutak végén,
akkor nekem innen ki kell találnom.
Míg el nem üt a vonat.