Hangol a tél
Írta: reitinger jolan Dátum: November 17 2011 11:19:13
V
Fehér dér megül jáde kövön,
fagyos az éjszaka gyöngye,
ezüst-köd néz hold-függönyön,
jeges lehelete föd be.
Teljes hír
Zsenge zöldről a múlt dalol,
fedi az elmúlás fátyla,
lásd fák közén vak árny hajol,
hűs álmot terít a nyárra.
Nincs sok madár, csak fázó fű,
ágtövén most konok szél csap,
ködös homály, letűnt derű,
gyatra Nap is csak fényt ad.
Fehér dér megül jáde kövön,
fagyos az éjszaka gyöngye,
ezüst-köd néz hold-függönyön,
jeges lehelete föd be.
A pirkadat már nem ölel,
perceket veszít a nappal,
varjú riog, a tél közel,
november így küzd a haddal.
Te múló ősz, nyomod zenél,
míg esti hideget őrzöl,
lehulló lombod szórja szét,
lágy akkordjait a földön.
Halkulóban van dallamod,
új ritmust követ az élet,
prelúdium szól avaron,
mögötted tél-fúga lépked.