Az utolsó dal
Írta: hzsike Dátum: November 20 2011 06:15:25
V
S álmomban a Napot
Próbálom elérni,
Hátha sikerül még
Egyszer szárnyra kélni.
Teljes hír
H.Gábor Erzsébet-Szöllősi Dávid
Az utolsó dal
Nem engedtél soha
Hitem szerint élni,
Erős szárnyaimmal
Egekig repülni.
Nem hagytad soha, hogy
Messzi útra keljek,
Nem hagytad, hogy én is
Szabadon szeressek.
Magadhoz láncoltál
Arany fonalakkal,
Kijelölted utam
Éles vonalakkal.
Kalitkába zártál,
Magokkal etettél,
Legfeljebb percekre
Szabadon engedtél.
Nem hallhatott senki
Csak neked daloltam,
Arany csengettyűként
Játékszered voltam.
Aztán elhallgattam,
Magamban dúdoltam,
Aranykalitkában
Boldog sosem voltam.
Megpróbáltam egyszer
Messzire repülni,
Gyöngyös kalitkámtól
Távolra kerülni.
De az orvvadászok
Meglőtték a szárnyam,
S visszahoztak hozzád,
Pedig nem kívántam.
Azóta a torkom
Egy hang el nem hagyja,
Én lettem a sorsom
Reményvesztett rabja.
Szegett szárnyaimmal
Mégis vágyakozom,
Az ég felé nézve
Gyakran imádkozom,
S álmomban a Napot
Próbálom elérni,
Hátha sikerül még
Egyszer szárnyra kélni.