Régi emlék
Írta: Sancho Dátum: November 24 2011 13:15:30
MM
Ha itt a tél, udvarából betekint egy hóember,
régi kötött sállal a nyakában vigyorog,
s az éjjel esett friss hóban látszanak a lábnyomok.
Ma szép mosollyal ébredtem,
Üdvözlettel: december.
Teljes hír
egy képeslap margójára...
Ma szép mosollyal ébredtem,
a Nap kora reggel rám nézett
lágyan megsimogatta arcomat.
Fényében azonnal megmosakodtam,
hogy egész nap melegségét érezzem.
Emlékszem, fehér telet álmodtam…
friss hópihék bolyongtak az égből,
s egy ódon szánkó csilingelt az erdőn át.
Rajta piros ruhában a gyeplőt tartva
bizony, magát a télapót láthattam.
A tetőn a kémény felé lépdelt,
betuszkolta puttonyát a sötét lyukba
majd hirtelen ő is utána ugrott.
A sok csomagot a fa alá rendezgette
mindhez apró névjegykártyát mellékelt.
A kis ház ablakából fény derengett,
a gyerekek izgatottan várták a percet,
hogy ajándékukat kibonthassák.
Fenyő és kalács illat szállt felém
boldogságuk Karácsonyt teremtett.
Áldott csendben néztem őket
körülöttem a szarvasok zuzmót legeltek,
s a nagyszakállú megveregette a vállamat.
Nyakamba egy piros sálat tekergetett,
akkor ott, rám fagytak az örömkönnyek…
Ha itt a tél, udvarából betekint egy hóember,
régi kötött sállal a nyakában vigyorog,
s az éjjel esett friss hóban látszanak a lábnyomok.
Ma szép mosollyal ébredtem,
Üdvözlettel: december.