Őszi remények
Írta: lnpeters Dátum: November 27 2011 11:26:26
MM
Reszketegen fut a sápadt Hold a mogorva, nagy égen;
Felhők öble mögül duzzog az alkonyi szél.
Teljes hír
Reszketegen fut a sápadt Hold a mogorva, nagy égen;
Felhők öble mögül duzzog az alkonyi szél.
——-
Itthon a két gyerekem, csendben hullámzik a szombat;
Kint a hideg feledés, bent meg a kályha dalol.
——–
Őszi reményeket áld vagy tüntet a csalfa jövendő;
Létünk kincstárát biztosan őrzi a múlt.
——–
Kint a világban düh forr, gyűlik az indulat egyre;
Bajra a baj csörtet, rosszat a rossz követi.
———
Évtizedek telnek, és mindig rossz jön a rosszra;
Azt suttogja a szél, vérfürdő közeleg.
——-
Kályha barátságos melegében szép is az élet;
Széles idő-folyamon kis hétvége-sziget…
——-
Kinn a globálpénz ritkán hallgat a szépre, a jóra;
Ostoba hajszával irtja saját jelenét.
——-
Rossz profitelvek nem szülnek soha édeni kertet;
Pénzen nem vehetünk sem békét, se jövőt.
——-
Hitvány talmi-demokrata, ténylegesen oligarcha
Úgynevezett elitünk Föld-ura csődülete…
——-
Őszi remények fátyola úszik a hajnali szélben;
Fáznak a vágyak a friss, csípős reggeleken.
——–
Tán a világ meg a Lét értelme az őszi reménység;
Új Ősz, új televény – új Lét, új szerelem…
——–
Minden igaz csók, minden jó szó kell a világnak;
Tán a Teremtés sem volt soha más, csakis ez.
———
Hadd lobbanjon a bennünk élő isteni szikra;
Hozz még szép nyarakat, halvány őszi remény!