Rohanjatok csak!
Írta: vivmancs Dátum: December 22 2007 12:32:55
Nap mint nap látok embereket, tömegek az utcán
Teljes hír
Nap mint nap látok embereket, tömegek az utcán,
zsúfoltak az üzletek,és soha nem figyel senki rám.
Ekkora tömegben is egyedül érzem magam,
sietnek az emberek, minden fut, rohan.
Megállok egy üzlet el?tt, benne próbababák,
szépen, felöltöztetve. Hasonlítanak ránk.
De van különbség is, ?k egy helyben állnak,
egy kirakatban kicsípve mutogatják magukat.
Hasonlítanak ránk, de sok a különbség,
Mi egy rohanó világban élünk, a baba csak egy kirakati jelenség.
Nem tudom mért futok velük, hova rohanok?
Van e célom egyáltalán, és ha van is miért futok?
Megállok. Lábam rohanna tovább, de a lelkem megálljt parancsol,
üvöltök, tombolok, de rám id?t senki sem pazarol.
Rohannak tovább, futnak, el ne késsenek,
felállok.-Várjatok! Én is futok tovább veletek!-
De nem hallanak, nincs idejük.
Félrelöknek, nálam sokkal nagyobb az erejük.
-Kislány állj félre! Nincs id?m!-
-Miért? Hová rohan bácsi?- Nézek rá kérd?n.
? csak rohan tovább, a nyakkend? szorul a torkán,
Bárcsak megfolytaná ?t, s végre figyelne rám.
De nem, nem áll meg, csak rohan a többiekkel,
olyanok, mint egy csorda, mely engem a farkasok közé terel.
Én? Én haldoklok. Én vagyok a gyenge láncszem,
és lassan, nagyon lassan becsukódik fénytelen szemem.
Most nem rohan senki, mindenki lassú,
megállnak, figyelnek, tekintetük szomorú.
Itt egy társatok látjátok? Ezt tette a rohanás!
Ezt tette ez az élet! Itt vagyok! Én vagyok a lassulás.
Lassítstok kérlek! Lassítsatok ti is!
Belehaltok a rohanásba még ha az iramot bírjátok is.
Nem hallgatnak rám, tovább mennek,
futnak-futnak, szaladnak, én csak fekszek, és egy jobb, szebb világ felé lépek!