Egy nagy homokóra
Írta: novak0411 Dátum: November 30 2011 07:58:41
MM
Éjszakákba fordulnak nappalok,
perce percre, óra órára csattog,
ki tudja hol a vége,meddig tart réme,
őrületes malomkerék őröl készre.
Teljes hír
Egy nagy homokóra…..
Éjszakákba fordulnak nappalok,
perce percre, óra órára csattog,
ki tudja hol a vége,meddig tart réme,
őrületes malomkerék őröl készre.
Zakatolnak másodpercek az éterben,
mint porszemek futnak a létben,
egy nagy homokóra számodra a világ,
s lefut minden szeme egy élten át.
Ennyi, ennyi csak mit kirótt a sors,
egy élten át bilincselt rabszolgasors,
múltad már tiéd, mert lepergett,
jövőd álomképe még megbizserget.
De csak álom, az üvegfalon, a túl,
az idő hozzád nem úgy arányosul,
homokszemenként a csúszdában,
névtelenül elmerülve a mában.
S csak pereg-pereg le az életed,
napok, hetek, hónapok s az évek,
arcodon ráncok nyomai mélyülnek,
míg összefutva véget nem érnek.
Mi volt az a nagy tét a nagy cél,
amiért összegyúrt a mindenség,
s lelket lehelt mindazon testbe,
kik egymást kergetnek őrületbe.
De a homokóra csak pereg-pereg,
kérdések közben születnek időtlen,
válaszok lehetősége ugyan felmereng,
míg közben újabb hiányjel feleletlen.