Hólepte pad
Hólepte padhoz nem vezet lábnyom
elmúlást sóhajt az Élet, a szél viszi távol,
ahol a hegycsúcsnak kalapja sem zöld,
ahol a semmi közepe is jégbundát ölt,
ott álmodik az Élet rózsaszín virágról
ott álmodik az Élet gyönyörű csokorról,
tavasztündér ha meleg szélbe burkolva eljön,
kivirul a virág, szerelem illata száll a földön.