ALATTAM KOCSMA...
Írta: Szollosi David Dátum: December 03 2011 06:14:52
V
A kocsma falán tévé, lapos fajta,
Bámulja két öreg,
Az egyiknek cigit szorít az ajka,
Sok foga nem lehet.
Teljes hír
ALATTAM KOCSMA…
Augusztus vége, ablak tárva-nyitva,
Beszűrődnek zajok;
A hőséget a vastag fal beitta,
Én még ébren vagyok.
Alattam kocsma, nem a falu végén…
Kedvelt a félkarú,
Egy részeg alszik kókadtan a székén,
Másik még bő szavú.
Tíz óra elmúlt, mégis kiskorúak
Az asztalok között;
Csak egy vendég nem tűnik szomorúnak,
Ő – „ideköltözött”…
A kocsma falán tévé, lapos fajta,
Bámulja két öreg,
Az egyiknek cigit szorít az ajka,
Sok foga nem lehet.
Nem könnyű vinni ezt a másé-boltot,
Bérlőjét ismerem,
Hajnaltól itt van, átkozza a sorsot,
S panaszkodik nekem:
Kevés a vendég, kicsi a bevétel,
Mindennap nyitni kell;
A bérleti díj igen komoly tétel,
A rendért ő felel.
Záróra – mikor elmegy az utolsó,
Aztán – az „utcabál”…
A járda szélén nem dívik a korsó,
A dobozos a sztár.
Éjjel kettő, a népek elvonulnak
Haza – ha van hova…
Lakója lesz a téren a bokornak,
Nem komfortos szoba.
Fárasztó nap volt, én is lassan fekszem,
A környék csendesül,
Altatnám, persze, agyam, szívem, lelkem,
Hajnalra – sikerül…
2011. augusztus 29.