Alagútból - szemléletváltás
Írta: bZsanna Dátum: December 05 2011 18:21:04
MM
Cellalakó képzeleted
sötét kamrája zárva,
hűvöse metszi lényedet –
Te emlékek árvája!
Teljes hír
ALAGÚTBÓL – SZEMLÉLETVÁLTÁS
Cellalakó képzeleted
sötét kamrája zárva,
hűvöse metszi lényedet –
Te emlékek árvája!
Barbár-szürke gondolatok
józanodó reggelek,
ami romantikát adott –
álmaidat nem leled.
Füledbe az illúzió
szavai sem susognak,
valósága nem bódító
erőt-vesztett borodnak.
Délelőttök arca sápad
színtelenül, a holnap
gondolata, mint megfáradt
árnyéka a sorsnak.
Vágyod az ábrándvilágot
és színeket keverve –
józanságodat kihányod
a felmosó vederbe.
Azt kívánod, bárcsak soha
ne fakulna az álom,
melyben az ajkát csókoltad
végtelen éjszakákon.
Felhevül benned a lélek,
ringsz a semmi karján,
ahogy tekintete éget
képzeletednek habján.
Fáj a szerelemtelenség –
űrt harap a szívedbe, –
hazugságot ken a festék
ábrándokat keresve.
Rád üvölt a depresszió,
magány csócsálja lelked,
nem hallod, hogy jön a hívó
mennybéli szerelmed.
Gyöngyházfényű pillanatok
helyett komor valóság,
mi ajtódon kopogtatott –
nem kegyelem és jóság.
Én azonban az Istenre
várok, s kiragad engem,
színeibe öltöztetve
röptet magával fennen.
Nem röhög kéjes szürke ég
s józanodás tócsája…
mennybéli szivárványkévét
old a királyok Királya.
(Kedves Harmat! Nem kérek kritikát, nem azért mert rosszul tűröm,
csak egyszerűen nem igénylem... Köszönöm megértésedet :))