Levéltöredék barátnémhoz az Alpokból.
Írta: Henkee Dátum: December 24 2007 08:13:04
Csönd honol. A táj suttogó fehér,
orma magasba nyúl, mint büszke vár,
Teljes hír
"Eh, mi a név? Mit rózsának hívunk
bárhogy nevezzük éppoly illatos."
mondta a hattyú, s nem-e ildomos,
szavára adnunk, ha képbe írjuk
hóba horgolt csúcsaid zord Alpok?
Csönd honol. A táj suttogó fehér,
orma magasba nyúl, mint büszke vár,
Az Ötzi- völgy hantot tárt föl nemrég
s ki tudja hány fagyott testet rejt még
tornya, hol csupán felh?-?rszem jár?
Esteledvén talán az égi Sz?z
hajtja álomra fejét gleccserén,
hogy majd a fényes Nap, a téli t?z
megolvassza párnáját, s végig?z
rajta a bukó f?n, hegy-ékszerész.
Ilyenkor Anna, Ádvent idején,
meghitt csodában úsznak a völgyek,
a Brenner-hágó oly, mint ölelés
a szépnek, komoly királyi fenség
fenyves illatú ünnepi körben.
Lampionos karácsonyi vásár
vidám zaja visszhangzik a tájon,
a kis házak között hószem mázsál
nagy pelyhekben, kioltva egy fáklyát;
óh, mily gyönyör? itt a karácsony!