A Szent nász
Írta: Oratus Dátum: December 23 2011 05:16:28
H
Mikor elnémult körültem a világ, meghalt az ember,
s megszületett a halhatatlan hős, a ceremóniamester.
Frigyre lép hát a mindenséget alkotó Teremtővel,
tollat ragad, s ír, míg bírja erővel.
Teljes hír
Mikor elnémult körültem a világ, meghalt az ember,
s megszületett a halhatatlan hős, a ceremóniamester.
Frigyre lép hát a mindenséget alkotó Teremtővel,
tollat ragad, s ír, míg bírja erővel.
Kék szemével rákacsint az Ég, felhője lebben tova,
s mondják az Égben a szentséges angyalok: Éljen nagy Jehova!
Szent Élet a poéta élet, nehéz, munkával teli,
de, ki költő, bírja: semmi ez neki!
Vászonra festett kép az egész élet, s te vagy a festmény
egyik része, s azt hiszed képedet te magad alkotod. Venném,
ha ez így lenne, de nem, mert minden el van már tervezve,
s te csak része vagy, nem a teremtője!
Csillagok, holdak, planéták széles világát láthatod,
s álmoknak álmában egy bolond vagy csupán. Ezt te is jól tudod!
Falra festett kép, s füzetnek lapjai, ez mind semmiség,
mely fentről érkezik, onnan hull alá.
Minden mi volt, minden, ami lesz, úgyis bekövetkezik,
az Égből vers formájában egy szent angyal a Földre érkezik.
Mimézis az Élet, te vagy a penna, s te vagy a festmény.
Ne félj! Érkezik a földre még remény.