Érted élek (Kelet szívében 2) 2011.12.28.
Írta: Vyvyen Dátum: December 29 2011 06:53:37
V
Fehéren csillámló fény vakítja szemem,
Kézfejed öleli szorosan kézfejem,
Nyomasztó súly ül most mélyen a testemre
Keserédes kín telepszik a lelkemre.
Teljes hír
Érted élek (Kelet szívében 2)
Fehéren csillámló fény vakítja szemem,
Kézfejed öleli szorosan kézfejem,
Nyomasztó súly ül most mélyen a testemre
Keserédes kín telepszik a lelkemre.
Vakító álmok övezte út, amiről
Letértem nesztelen, s tar pusztaság mitől
Megfutamodtam, hát hozzád menekültem,
Nem hagyhattalak téged élni nélkülem.
Romos közkórház falai között,
Hol a sebem egy ágyhoz kötözött,
Itt vagy velem, hogy megóvhass engem.
Pilláimat egészen megemelem már,
Hogy láthassam a szemed, s fejedben mi jár.
Tudom, te vagy, aki féltesz, aggódsz értem,
És gondol rám minden kósza, tűnő percben,
De tudod, erős vagyok, s most érted élek,
Nincs oly haderő, sem kín, amitől félek.
Ne gyengíts könnyeiddel, légy a reményem!
Teérted létezem, tiéd a szerelmem.
Bőröd cirógatja a bőrömet,
Vágyad megérinti a szívemet,
S az illatod átjárja a lényem.
Testemet húztad át a véres homokon,
Megemeltél, ha kellett éles sziklákon,
A végsőkig küzdöttél mindenki ellen,
Hogy a békére vérző húsom ráleljen.
A háborúban fogant a mi szerelmünk,
De a háború nem veheti el tőlünk,
Jöjjön ezer csapás, s golyó, mi szíven vág,
Én örökre a tiédben élek tovább.
A repedt oldalfalak tövében
Vakolat mállik a fojtott csendben,
Köszönöm, hogy mindig itt vagy nekem.