Mennék, és mégis maradok
Írta: marica Dátum: December 28 2007 20:54:25



Fagyöngykönnyem vinném messze,
Mely odvas kéreg már csupán,

Teljes hír



Testemen kezed súlya csak fájó emlék.
Arcomon ráncokba veszett nyom,
S hagyom, hogy múlassuk az id?t,
Pedig hely, de mennék!

Mennék;
Fagyöngykönnyem vinném messze,
Mely odvas kéreg már csupán,
Roskadozó lábon húznám
Reggel s délután.

Mennék, s vinném...
(Míg a sorsom üldöz hegyeken
Völgyeken át),
Ráncaim közt ér? napsugarát,
Hajamba susogó szél a szavát,
S árny kísérné testemet.

Észre se venném hogy este lett.
Mennék, és mégis maradok,
S hagyom, hogy múlassuk a napot,
Hetet, hónapot.
Hagyom, hogy tornyosuljanak az évek,
S a toronyban a lélekharang kísérjen el.