Ocsúdj fel...
Írta: novak0411 Dátum: Január 17 2012 13:22:54
V
Apró darabjaira hullik a lét,
és fennkölt hideg csendben zúzza szét,
mi maradt volt, lélegzet fojt egész,
úgy összesimult elbujdokolt rész.
Teljes hír
Ocsúdj fel…
Apró darabjaira hullik a lét,
és fennkölt hideg csendben zúzza szét,
mi maradt volt, lélegzet fojt egész,
úgy összesimult elbujdokolt rész.
Mit szólna ha tudna, mire való,
rétegekben csapdában csalt maró,
ébredésben visszatartott érzés,
megállíthatatlan őrült vérzés.
Nyílik szem de így üres tekintet,
fásultan testre szabva lépeget,
s úgy konfekcióba zárt viselet,
lassanként csak dadogva integet.
Kényszerít feladva önönmagát,
hogy álld csak hazugsági mocskát,
törölve bele cipője orrát,
támasztékként használva bocskorát.
Rezzenéstelen figyel a kéjben,
hagyva meddig süllyed le éppen,
s majd nyújt mélyben segítő jobb kezet,
új gazdaként vállalva szerepet.