H.Gábor Erzsébet
Együtt ért minket az alkony
Együtt ért minket az alkony,
érintésed könnyű szél,
nyár derekán,
érett-méz csókod a számon,
ölelésed elcsábít,
száz éjszakán.
Őserőd derűs igenlés,
szemednek kékje azúr,
ragyogó ég,
a vágynak korbácsa nagy-úr,
és fogva tart minket, e
gyönyörűség.
Ígéred örökké tart majd,
én bízom a szavadban,
igazat szól,
szél viszi messze az álmot,
és nem oldoz fel már, az
esküd alól.