Nosztalgia
Írta: ZETA Dátum: Január 31 2012 09:29:50
V
Fut az idő, hagyjuk futni,
Talán vele többre jutni.
Fussunk mi is az idővel,
Ahogy az eldobott kővel.
Teljes hír
Nosztalgia
Ezt a verset neked írtam
Magamba hagyni nem bírtam.
Ma vagy éppen hatvan éves
Rágondolni is már rémes.
Fut az idő, hagyjuk futni,
Talán vele többre jutni.
Fussunk mi is az idővel,
Ahogy az eldobott kővel.
Ha a rigó nekünk fütyül
Annak a szívünk is örül.
Ahogy nézlek, elmerengek
Istenem, de jó is veled.
Rigó fütyül, vadgalamb búg
A szívedhez vezet az út.
Tavasz végén, nyár elején
Rigó ül a fatetején.
Csendes a táj, madár dalol
A napsugár engem csókol.
Téged várlak, napot lesem
Azt hiszem ez a szerelem.
Minden levél rólad mesél
Azt súgja a tavaszi szél.
Felhőt kerget fent az égen,
Úsznak egyre, ahogy nézem
Felhők jönnek, mennek egyre
Alig várom, hogy te gyere.
Nap kacsint rám tüzes szemmel
Nem harcolok én a fénnyel.
Félig nézek fel az égre,
Jó, hogy megjöttél már végre.
Téged nézlek elmerengve,
Kezedet fogom remegve.
2012-01-30
ZETA