Amnézia
Írta: hzsike Dátum: Január 31 2012 10:06:55
V
Nincs bizalma senkihez már,
egyedül van nagyon régen,
órákig az ablaknál áll,
s csodát keres fenn az égen.
Teljes hír
H.Gábor Erzsébet
Amnézia
Szemében hamu lett a tűz,
madárteste meg-meg, remeg,
arcából az idő gúnyt űz,
oly ártatlan, mint egy gyerek.
Léptei csak tétováznak,
keresik az eljárt utat,
gondolatok motoszkálnak,
agya emlék után kutat.
Nincs bizalma senkihez már,
egyedül van nagyon régen,
órákig az ablaknál áll,
s csodát keres fenn az égen.
Eltűnt a múlt örökre tán,
nincsen emlék, nincsen semmi,
- így legalább semmi se fáj -
nem tud többé boldog lenni.
Eget nézve reménykedhet,
- a megváltást nagyon várja -
tudja jól, hogy odaveszett,
örökre, már minden álma.