TAJGÁBÓL HOZOTT FELESÉG
Írta: Szollosi David Dátum: Február 11 2012 05:07:46
H
Távoli tajgában csillog az út,
Erdők öle rejt egy piciny falut,
Szívem megdobban, s a képzeletem
Máris repül velem.
Teljes hír
TAJGÁBÓL HOZOTT FELESÉG
Távoli tajgában csillog az út,
Erdők öle rejt egy piciny falut,
Szívem megdobban, s a képzeletem
Máris repül velem.
Tenger hómezők, suttogó fenyők,
Friss fagyok és szigorú szelek,
Ti adjátok őt, a kedvest, szeretőt,
Hozzá hűtlen soha nem leszek.
Távoli tajgában faházikó,
A hold fölötte, mint ezüst cipó,
Jégcsap nyalókák az eresz alatt,
Sírnotok nem szabad.
Tenger hómezők, suttogó fenyők,
Vakítóan tiszta kék egek,
Messze viszem őt, a kedvest, szeretőt,
Hozzá hűtlen soha nem leszek.
Távoli északról négy nap az út,
Síkokon, hegyeken visz a vasút,
Végre, most látod, ott túl a hídon,
Jól van, ne sírj, tudom...
Lágy búzamezők, illatos esők,
Gémeskutak, akácligetek,
Köszöntsétek őt, a kedvest, szeretőt,
Otthont leljen ő is köztetek.
Távoli tajgában csillog az út,
Erdők öle rejt egy piciny falut,
Szívem megdobban, s a képzeletem,
Ismét repül velem.
Tenger hómezők, suttogó fenyők,
Friss fagyok és szigorú szelek,
Megköszönöm őt, a kedvest, szeretőt,
Hozzá hűtlen soha nem leszek.
1969. január