Sötét titok
Írta: Madlen Dátum: Január 01 2008 07:48:37
T
Halk sírás hallatszik a fák mögül,
Egy lány mély fájdalmába merül.
Teljes hír
Sötét titok...
Halk sírás hallatszik a fák mögül,
Egy lány mély fájdalmába merül.
Itt nyugodtan sírhat,nem látja senki,
Bár nem tudják,de ezt sokszor teszi.
Nem mutatja bánatát,mely szívében él,
Nem is tudná, hisz retteg és fél.
Fél,hogy megtudják mit is érez,
Attól tart,hogy ez mindenkit megmérgez.
Sötét, mélyen nyugvó titkok ezek,
Melyeket el?ásni csak úgy,nem lehet.
Nehéz terhek,nem cipelheti más,
A lánynak is megterhel? lett már.
Olykor rátörnek a fájó emlékek,
Amiket mélyen eltemetve "dédelget".
Ezért kerüli a nyílvános könnyeket,
Az embereket, a várost, a tömeget.
Jobb neki egyedül egy fa odujában,
Ott nem zavarja senki bánatában.
Úgy vigyázz rá mintha kincs lenne,
Bár tudja,érzi,hogy nem kellene.
Rég nem bízik az emberek szavában,
Inkább megbújik csendben a fa odvában.
Nehogy be kelljen vallania az igazat,
Mérgezett a lelke a fájdalom miatt.
De lassan kimászik sötét rejtekéb?l,
Letörli könnyeit feldagadt szemér?l.
Megpillantja a Hold megigéz? fényét,
És kulcsra zárja megtört szívét.